Egyre hisztérikusabban keresnek helyet a Pest megyei regionális hulladéklerakónak, Püspökszilágy, Göd és Sződ után utoljára a Váctól északra, a Naszály-hegy festői turistaútjai mentén fekvő Kosd településén. Úgy tűnik, a népszerűsítő akciók ellenére sikertelenül, hiszen a helyiek többsége elutasította a beruházást.

A Pest megyei Kosd képviselő-testülete egy sebtében összehívott késő esti rendkívüli ülésén nemet mondott a község határában létesítendő regionális hulladéklerakó tervére. Bíber Kálmán alpolgármester szerint az ülés összehívását az indokolta, hogy egy civil kezdeményezésre lefolytatott aláírásgyűjtő akció eredményeként 1200-an a lerakó létesítése ellen foglaltak állást, ami annyit jelent, hogy a falu lakosságának több mint fele elutasítja a tervet.

Valóban, ottjártunkkor Kosd egyik kellemes presszójában mi sem találtunk olyan embert, aki ne valószínűsítette volna, hogy a település elutasítja a hulladéklerakó megépítését. A tervezett hulladéklerakót nem könnyű megközelíteni. Kocsival csak Kosd határáig érdemes elmerészkedni, hiszen a felázott, földes út csak szárazság idején járható. A gyalogtúra azonban valóban festői. "Az erdei kereszt mellett balra!" - javasolják készségesen a kosdiak, majd egészen az erdészházig kell bandukolni, és ott jobbra. Ha mindezzel megvagyunk, egy gyönyörű katlanban találjuk magunkat, a Naszály-hegy lábánál. A szinte érintetlen táj láttán az ember nehezen tudja elképzelni, hogy ide egy hulladéklerakó épüljön.

Korábban a Másik Oldal Ökoszociális Mozgalom által szervezett rendezvényen Illés Zoltán parlamenti képviselő nem véletlenül emlegette, hogy a rendkívül érzékeny vízbázisú területen teljesen értelmetlen másfél millió köbméter hulladékot befogadó lerakót építeni. A kapkodás talán abból érzékelhető a leginkább, hogy múlt év végén még nagy örömmel közölték az illetékesek, hogy a 2000 októberében elfogadott és 2006-ig szóló, úgynevezett megyei zöldturizmus-fejlesztési programban természetismereti tanösvényt, erdei iskolát, természetfigyelő táborokat létesítettek a Naszályon. Azaz ahol még múlt évben a zöldturizmus egyik helyi központját tervezték, pár hónappal később már regionális hulladéklerakót építettek volna.


Az elutasított lerakó helye

a Naszály lábánál Az önkormányzat nem tett mást, mint alávetette magát a "népakaratnak", és elutasította a létesítmény tervét. A meggyőző akcióból természetesen a Környezetvédelmi Minisztérium is kivette a részét. A kilencvenes évek óta több hulladéklerakó kapcsán próbáltak már meggyőzni sebtében kiszemelt településeket arról, hogy mekkora előnnyel jár számukra egy ilyen beruházás. Ilyen akciókra olvasóink is emlékezhetnek, például a Mecsekben található bodai uránbánya esetében. A több tízmillióval felduzzasztott Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. "lakossági kommunikáció" címén próbálta meggyőzni az érintetteket arról, hogy az atomhulladékok máig megoldatlan elhelyezése semmilyen veszélyt nem hordoz magában. Kosd ügyében pedig a Környezetvédelmi Minisztérium finanszíroz hasonló reklámakciókat. Kosdon arról kellett volna meggyőzni a helyieket, hogy az alapvetően nyugodt falusi életmódot nem rúgja fel az állandó nehézgépjármű-forgalom, az útépítés, sőt mekkora előny lenne a 10 új munkahely, amit minden bizonnyal a kosdiakból verbuváltak volna. Továbbá nem esik a házak és telkek értéke, sőt talán a későbbiekben a valóban professzionálisan szigetelt, EU-kompatibilis lerakó közvetlen közelében még a nemrégiben felújított erdei tanösvény is járható marad.

Az Északközép-Pest Megyei Regionális Hulladékgazdálkodó és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás elnöke, Hertel László szerint a 34 települést magába foglaló társulásnak új megoldást és helyszínt kell keresnie. Az idő sürget, itt ugyanis olyan 6,6 milliárd forintos beruházásról van szó, amelyből 3 milliárd forintot az EU adna támogatásként regionális hulladéklerakó építésére, s novemberig ki kell jelölni a szóba jöhető újabb területet.

Egy korábbi felmérés szerint a hazai szemétlerakóknak csak hat százaléka felel meg az Európai Unió elvárásainak, igaz, ezekben a települési hulladék hatvan százalékát megfelelő módon tárolják. Ezt állapította meg egy 2001-ben indult vizsgálat, ami összesen 2700 szeméttelepet mért fel az országban. A modern szeméttelepeken a hulladék nem érintkezhet közvetlenül a környezettel. Több szigetelőréteggel és fóliával is védik a természetet. A 2700 regisztrált lerakó közül 1300 ma is üzemel, és csak hat-nyolc százalékuk felel meg az unió elvárásainak. A Környezetvédelmi Minisztérium szerint az eredmény mégsem olyan rossz. Ez a hat-nyolc százaléknyi lerakó a települési hulladék hatvan százalékát tárolja. A vizsgálat több száz illegális lerakót is áttekintett. Például a Tétényi-fennsíkon évente többször elviszik a szemetet, néhány nap múlva mégis újra megjelenik. Ez a terület egyébként tájvédelmi körzet. A hulladékgazdálkodási terv szerint 2009-re már csak összesen 100, az uniós előírásoknak megfelelő szemétlerakó üzemelhet az országban.

A kosdi is ilyen lerakónak épült volna, de nem készül el. Kérdés, hogy Kartal vagy Aszód lakosait sikerül-e ilyen előzmények után pár hónap alatt meggyőzni arról, hogy náluk lesz a legjobb helye az évi másfél millió köbméter Pest megyei hulladéknak.

Vasali Zoltán