A kibocsátás-biznisz megkezdéséhez a kormánynak ki kell hirdetnie a kvótamennyiségeket tételesen felsoroló nemzeti kiosztási listát és be kell indítania a tranzakciókat nyomon követő forgalmi jegyzéket - tette hozzá. A szén-dioxid kvótákban részesülő cégeket egyrészt azért éri kár, mert a rendszer szeptemberi indulásában bízva többen határidős üzleteket kötöttek ez évi kvótájukra, amelyet a tranzakciókat nyomon követő regiszter hiányában nem tudnak teljesíteni és kvótát kell vásárolniuk a piacon.
A lista és a regiszter kihirdetésében bízó cégek jelentős része augusztusig már megkötötte előre üzleteit - jegyezte meg a tanácsadó. A Vertis becslése szerint 500 ezer tonna szén-dioxid kvótára született eddig határidős üzlet Magyarországon, igaz nem mindegyik december vége előtti határidőre. Nemes Richárd a késlekedésből fakadó hátrányok között említette a kiszámíthatatlan gazdasági környezetet.
A kvótaköltségek jelentős költségtényezővé váltak, amelynek tervezése, a kapcsolódó kockázatok kezelése a rendszer bizonytalansága miatt ellehetetlenült. A három évre meghirdetett rendszerből lassan már egy év telik el anélkül, hogy a cégek tudomást szerezhettek volna arról, hogy mennyi kvótával is gazdálkodhatnak - jelezte a tanácsadó. Szerinte az emisszió-kereskedelemben érintettek sérelmezik azt is, hogy a késlekedés miatt Magyarország árfolyamesési kockázatokkal néz szembe.
A kiosztásra váró kvótavagyon a jelenlegi szén-dioxid-árfolyamon számolva mintegy 500 milliárd forintot ér. Elemzők szerint a január óta 5 euróról a mostani 23-24 euróra emelkedett kvótaárfolyamok jövő januárra akár 10 euró körüli árszintre is visszaeshetnek. A várható áresés oka, hogy Lengyelország és Magyarország kivételével decemberre várhatóan az összes uniós tagállam jegyzéke bekapcsolódik a nemzetközi kibocsátás-kereskedelembe, ezzel megnövelve a piacon a kínálatot, ami pedig árletörő hatású.
A tanácsadó kitért arra, hogy azért tartja valószínűtlennek a magyar rendszer kihirdetését, mert tudomása szerint a rendszer beindításához szükséges jogszabály-módosítást az IM leghamarabb december előtt tudja csak végrehajtani. Magyarázata szerint az államháztartási törvény módosítására van szükség, ugyanis a jelenlegi jogszabály nem engedi állami vagyonnak, így maguknak a kibocsátási egységeknek az ingyenes kiosztását.
A piac még az év első felére várta az emisszió-kereskedelem beindulását, ám az jogszabályi egyeztetések miatt folyamatosan késett, csakúgy, mint a legtöbb EU-tagállamban. Az emisszió-kereskedelem a kvótákat ágazati szinten meghatározó nkt tavaly decemberi elfogadásával elvileg január elejétől már érvényben van, de a kibocsátási engedélyek kiadása, a kibocsátási egységek létesítményenkénti elosztása, a kereskedelem ellenőrzése és a tranzakciók hitelesítése mind jogszabályokat igényel.
Magyarország az ágazati szintű nkt alapján 93 millió tonna szén-dioxidnak megfelelő kvótával gazdálkodhat, amelynek 97,5 százalékát az üvegházhatásért leginkább felelős cégek között oszthatja szét, 2,5 százalékot pedig aukción értékesíthet.
A kvóták döntő többségét a 20 megawattnál nagyobb kapacitású tüzelőberendezések, illetve olajfinomítók, a kokszolók, a vaskohászat és acéltermelés, a cement-, az üveg-, az építőanyag-gyártás és a papíripar kapják. A rendszerben uniós szinten mintegy 12 ezer cég vesz részt.
(MTI - Budapest) |
