Friedrich foglalkozásának elnevezése a görög kronosz (idő) és a dendrosz (fa) szavakból tevődik össze. "Kutatási területemen az a vonzó, hogy az évgyűrűk segítségével évezredekre vissza tudok nézni a múltba" - mondta a tudós, aki eredeti képzettségére nézve agrárbiológus.
Az évgyűrűk - a külső feltételek függvényében - egyenlőtlen távolságra vannak egymástól. Nedves és meleg években vastagabb sejtréteg rakodik le, mint száraz és hideg esztendőkben. A vastagságot gyűrűnként külön-külön lemérik és zegzúgos vonalakkal ábrázolják. Ezáltal aféle "lázgörbe" jön létre, amelyet össze lehet hasonlítani más fákról készült felmérések adataival. "Ezzel az arányosítással például a régi faépítmények gerendáinak életkorát éves pontossággal meg tudjuk állapítani" - magyarázza Friedrich.
Ugyanabból a régióból származó fák gyűrűi és lázgörbéi hasonlóak. Ezzel a módszerrel akár 12 ezer évre - vagyis csaknem az utolsó jégkorszak végéig - visszamenőleg meghatározhatók naptári időpontok. Ahány fafajta, annyiféle naptár. Fiedrich nemcsak Dél-Németországból és más vidékekről származó fenyőfák naptárát készítette el, hanem lucfenyőkét, erdei fenyőkét és tölgyfákét is. Egy folyamatban lévő kutatási projekt segítségével most megkísérli, hogy erdei fenyőkkel folytatott kísérletei során visszamenőleg tizennégyezer ötszáz évre meghosszabbítsa a naptárt.
Friedrich tudományának segítségével meg lehet határozni régi házak faalkatrészeinek, hangszereknek, bútoroknak és műalkotásoknak az életkorát.
A fák "lázgörbéiből" egészen a jégkorszakig visszamenőleg lehet a környezetre és az éghajlatra egyaránt következtetni. Tűzvészek, aszályok és rovarok okozta pusztítások nyomaira lehet bukkanni. Az évgyűrűk vizsgálatából megállapította például, hogy kétezer évvel ezelőtt súlyos árvíz pusztított Mainzban, amit az idézett elő, hogy a rómaiak mértéktelenül irtották az erdőket.
Ugyancsak az évgyűrűk segítségével jött rá Friedrich arra, hogy a jégkorszakból a meleg éghajlatba történt átmenet idején, 14 ezer évvel ezelőtt földünk éghajlata 10-20 évenként többször is alapvetően megváltozott. Éltek emberek, akik meleg éghajlatban születtek, jégkorszakban éltek és ismét meleg éghajlatban haltak meg.
A jelen némileg nyugtalanítja a kutatót. "Számolnunk kell azzal, hogy az éghajlat nagyon gyorsan változhat, amennyiben hatunk rá. Tudnunk kell, hogy kockázatos játékot játszunk" - figyelmezetet.
(dpa - Stuttgart)
|
