Farkas István, az MTVSZ ügyvezető elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a fejlesztéspolitika célja a társadalmi lét minőségének javítása kell, hogy legyen. Az élet minőségének értelmezése nem korlátozódhat az egyén anyagi jólétére, hanem ki kell terjednie az ember nem anyagi igényeinek kielégítésére, mint a testi, lelki és szellemi egészség és műveltség, környezet minősége, demokratikus jogok, szabadidő, biztonság, családi és közösségi kapcsolatok.
Az életminőség széles értelmezése megköveteli, hogy az ország gazdaságfejlesztési politikája rendelődjön alá egy átfogóbb társadalmi stratégiának, amely a fenntartható fejlődés terve. Sajnos ez a stratégia ma nem áll rendelkezésre, az előző kormányzat alatt készült, asztalfióknak létrehozott hasonló című dokumentum nem képes ellátni ezt a feladatot. Éppen ezért a Széchenyi Tervnek figyelembe kell vennie és hangsúlyozottan is integrálnia kell a társadalmi és környezeti szempontokat, amelyek jelenleg nem eléggé dominálnak. Emellett az Országgyűlésnek sürgősen neki kell állnia a Fenntartható Fejlődési Stratégia tervezésének és a stratégia szempontjait be kell építeni legalább utólag a Széchenyi Tervbe.
A kormány tervezete lényeges kitörési pontot lát a zöld gazdaság fejlesztésében. Gyulai Iván, az MTVSZ szakértője szerint a tervezet a zöldgazdaság fejlesztését - sajnálatos módon - elég szűken, csak az energiaiparra értelmezi.
A természetvédők szerint a „zöld gazdaság” nem teremthető meg a jelenlegi makrogazdasági modellben: a fennálló rendszer korlátai mára világossá váltak, a rendszer addig életképes, amíg a fogyasztás folyamatosan nő. Ezért egy új makrogazdasági modellt ajánlanak, amelyet a Magyar Természetvédők Szövetsége már leírt éghajlatvédelmi törvénykoncepciójában. Ezen állásfoglalás szerint szükséges a termelés és fogyasztás szerkezetének teljes átalakítása, egy integráló szabályozó rendszer bevezetésével, amely ténylegesen alkalmas a fosszilis energiafüggőségtől való megszabadulásra, a társadalmi igazságosság helyreállítására és egy karbonszegény gazdaságszerkezet létrehozására. A szabályozó eszköz a strukturális átalakítások érdekében kamatmentes hitellel támogatja a társadalom szereplőit és létrehozza a környezetbarát termékek és szolgáltatások piaci kultúráját, és ezzel hajtóerőt ad a gazdasági fejlődésnek.
Emellett a vélemény leszögezi, hogy a termelői és fogyasztói mintázatok módosításához elengedhetetlen a társadalmi szemlélet gyökeres megváltoztatása, továbbá az egyének környezettudatosságának növelése is. A jelenlegi európai uniós pályázatok prioritásai között szerepel a „Fenntartható fogyasztás elősegítése”, amely pályázati rendszer fenntartását és megerősítését a Szövetség fontosnak tartja.
A Új Széchenyi Terv értékelése során a természetvédők felhívják a figyelmet arra, hogy a biomassza felhasználás és különösen az agroüzemanyagok alkalmazásának növelése nem végrehajtható gazdasági, társadalmi és környezeti korlátok miatt. Úgy látják, hogy a biomassza felhasználása főként a kis, helyi léptékű energetikai hasznosítás területén, hulladékokra alapozva képzelhető el.
Az MTVSZ fontosnak tartja, hogy a magyar fejlesztéspolitika a helyi gazdaság fejlesztésére koncentráljon. A helyi adottságok használata elengedhetetlen egy új, az önrendelkezésen, a helyi piacon alapuló gazdaságszerkezet kialakításához. Mindennek a feltétele a szubszidiaritás elvének a megvalósulása, amely az érintettség szintjén osztja el a döntéshozói felelősség és szerep gyakorlását[DSz1] . A természetvédők szerint a Terv lépéseket tesz ebbe az irányba, de nem eleget. Tovább kell erősíteni ennek a gazdaságfejlesztési célnak a dominanciáját. Nem szabad olyan irányba fejleszteni a kis- és középvállalkozókat, hogy beszállítóivá váljanak a külföldi tőke tulajdonosok által birtokolt mamutcégeknek. Ez a folyamat növeli a gazdaság sérülékenységét, különösen olyan iparok esetén, amelyek nagyon kiszolgáltatottak a gazdasági válságok negatív hatásainak, és amelyek fenntarthatatlan fogyasztói szokásokra épülnek – mindkettőre példa az autóipar.
Az MTVSZ szerint a kormány a fejlesztéspolitikát ahhoz a tényhez kell igazítsa, hogy a társadalmi-gazdasági aktivitás már meghaladta Magyarország ökológiai eltartóképességét. Ezért csak olyan fejlesztések engedhetők meg, amelyek csökkentik a gazdaság anyag- és energiaigényét, a szennyező anyagok kibocsátását és a természetet károsító területhasználatot. A Terv kísérletet tesz a környezeti szempontok figyelembevételére, ám a részletesebb kifejtésnél a természetvédők gyengének látják a környezeti szempontok gyakorlati érvényesülését, éppen ezért rendkívül fontosnak tartják a Terv környezeti vizsgálatát, amely eddig elmaradt, bár a magyarországi és EU jogszabályok előírják a használatát.
Végül a természetvédők felhívták a figyelmet arra, hogy a jelenlegi magyar társadalomban a közbizalom gyenge, a szolidaritás foka alacsony. Ezért szükséges széleskörű, a közbizalmat és a társadalmi tőkét fejlesztő programokat elindítani. A Széchenyi Tervben egy intézkedéscsoportot kell létrehozni megfelelő forrásokkal az állampolgári részvétel, a helyi közösségek, a civil szektor fejlesztésére, különben nem valósulhat meg a kormányzat által célnak kitűzött nemzeti együttműködés sem.
További információ:
Farkas István, ügyvezető elnök, Magyar Természetvédők Szövetsége info@mtvsz.hu, +36-70-340-8801
Csonka Martina, kommunikációs asszisztens, Magyar Természetvédők Szövetsége, csonka.martina@mtvsz.hu, +36-70-940-5975
Az MTVSZ véleményezését tartalmazó dokumentum letölthető innen:
http://www.mtvsz.hu/dynamic/MTVSZ_USZT_velemeny1.doc |
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) 14 oldalas véleményt készített az Új Széchenyi Tervről, amelyet eljuttatott a gazdasági minisztériumba. A Szövetség leszögezi, hogy bár több szempontból előrelépésnek tekinthető a kormány gazdaságfejlesztési terve, a tervezet várhatóan nem tudja elérni a kitűzött célokat, mert nem veszi figyelembe, hogy a jelenlegi gazdasági gondolkodás nem képes hosszú távon megoldani a gazdasági, társadalmi és környezeti problémákat.