Évente csaknem 50 ezren közvetlenül, de a kiadványok, kampánynapok, előadások és a média megjelenések révén több százezren közvetve juthattak információhoz a csaknem minden megyében működő irodáknak köszönhetően. Elérhetők voltak személyesen, telefonon, interneten is, lehetővé tették, hogy bárki kiszámolhassa ökológiai lábnyomát, vagy akár jogi segítséget is nyújtottak, ha az indokolt volt.
A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózatának tagszervezetei már 2010-ben is erejükön felül működtették a környezeti tanácsadó nonprofit szolgáltatást. 2011-ben azonban a drasztikus kormányzati megszorító intézkedések válsághelyzetet teremtettek. Alig 5 irodának van forrása a
környezeti tanácsadói munka ellátásához, a többiek más programok terhére, vagy önkéntesek beosztásával tudnak dolgozni. A fluktuáció nőtt, a tapasztaltabb tanácsadók családjuk eltartása érdekében kénytelenek megélhetést biztosító állást keresni. Négy pályakezdő kapcsolódott be a munkába, amely nem ideális egy olyan területen, ahol a szakvégzettség mellett a munkatapasztalat és a kommunikációs készség egyaránt alapvető feltétel.
Pedig a hálózat saját működési színvonalának biztosítására minőségfejlesztési rendszert üzemeltet, mely egyedülálló a civil szervezetek körében. Számos hazai, nemzetközi partnerrel működik együtt - például az Autisták Országos Szövetségével, a Majorhálóval, a nonprofit információs hálózatok Infókoalíciójával, s emellett a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Hivatalának szakmai partnere. 17 európai partnerrel működik együtt a Solar Days három éves kampány megvalósulása érdekében, s a Kárpát-medencei környezeti tanácsadás kiterjesztése
érdekében a SOSNA Ökológiai Központot (Szlovákia), valamint a Zöld Székelyföld Egyesületet (Románia) is tagjai között tudja.
Míg 2009-2010-ben 500 ezer emberen segített a szervezet, a működési feltételek romlása, a kommunikációra fordítható összegek eltörpülése miatt ez huszadára esett vissza. Nem a környezeti problémák száma csökkent, hanem egyre kevesebb környezeti probléma megoldására jutott forrás. A megkeresések 90%-a információkérés, 3 százaléka eljárási ügy,
tucatnyi bírósági jellegű, de ebbe a szakaszba manapság kevés környezeti ügy jut el, ugyanis költségeit sem a szervezetek, sem az állampolgárok nem tudják fedezni. Pedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy hosszabb távon a létrejött környezeti károktól való mentesítés mindig magasabb költséget jelent a társadalomnak, mint a kár időben való elhárítása, vagy éppen a megelőzése.
A 2012-re tervezett, civil szektorra jutó állami források az elmúlt években megszokottnak csak a töredékét teszik ki, miközben a költségvetésben e soron esetlegesen megtakarított összeg sokszorosát veszítheti a nemzetgazdaság, például azzal is, ha megszűnik a lakosság
környezeti tájékoztatása, tudatosabb, takarékosabb életmódra nevelése és jogi képviselete. A fenyegető környezeti válságban egyre nagyobb igény mutatkozik a lakosság részéről a takarékosabb, környezettudatosabb, olcsóbb életmódra. Ám az egyetlen környezeti tanácsadással foglalkozó, országosan és magas színvonalon működő hálózat finanszírozására nem jut pénz, hogy ebben továbbra is támaszuk legyen, méghozzá ingyenesen elérhető módon.
A rohamosan csökkenő pénzügyi források és a gazdasági helyzetből fakadó nehézségek együttesen súlyosan veszélyeztetik Magyarország egyetlen lakossági környezeti tanácsadó hálózatának működését. Az elmúlt 14 évben pályázatok révén 185 millió forintot fordított a Kötháló a tanácsadás minőségének fejlesztésére, mely most egy csapásra elvész. Ennek pótlása a későbbiekben csak ennek az összegnek a sokszorosáért lesz lehetséges.
Kérjük a lakosság megértését, ha irodáink tevékenységének szüneteltetése, vagy felfüggesztése miatt a következő időszakban a megszokott szolgáltatások igénybevételére csak korlátozott módon kerülhet sor.
További információ:
F. Nagy Zsuzsanna, elnök
Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata
Tel: 70/600-2852 |
Hol kaphatok földlabdás fenyőfát? Milyen fajtát válasszak?
