A kezdetek kezdetén kora reggel indultunk el Bajára, az első gemenci programra, ami egy kis túrázás volt, sok fotózással és sok érdekességgel. A túrán láttunk egy vadaskertet és a Duna egyik levágott szakaszát, majd visszaérve megnéztük a vasútállomáson található kiállítást, és elindultunk Bajára, megnézni hol is lesz a helyszín. Este átmentünk a szállásra, és kipihentük a napi fáradalmakat.

Másnap reggel nagyon korán kellet kelni, hisz már kora reggel vártak minket egy újabb programmal, ami ezúttal a tavaszi védett vadvirágok bemutatása volt, Felső-Bácska peremvidékén. A vadvirágok közt láttunk többek közt védett tavaszi héricset és tarka sáfrányt. A túra végpontja a Nemesnádudvar melletti borospincék meglátogatása volt, ahol megnéztük, hogy milyen borokat is termelnek ezen a vidéken, és milyen módszerekkel. A túra végeztével, délután bementünk a program fő helyszínére, és a nap végéig eszmecseréket folytatunk, és felvettük a részvételi kártyáinkat.


Szombat reggel hosszú és agyfárasztó nap következett, plenáris ülések és sok-sok szekcióülés, ahova be lehetet érdeklődés szerint ülni. Elsőnek a Magyarországot sújtó katasztrófákkal foglalkozó ülésre mentem be, ahol az előadó elmondta, hogy mi is történt valójában Felsőzsolcán az árvízben. Kérdéseket lehetet feltenni hozzá is, utána pedig egy másik hölgy kezdett előadásba, aki elmondta, hogy hogy történt a vörösiszap katasztrófa, milyen bajok voltak a helyi erőkkel (rendőrség, tűzoltóság, katonaság) kapcsolatban. Senki nem adott információt arról, mi is lehetett valójában az az anyag, ami kiömlött. Az egyetemen se adtak felvilágosítást arról, hogy milyen kémiai szerkezetek vannak benne, a helyi lakosok pedig nem kaptak maszkot, pedig sokan arra panaszkodtak, hogy egy pár óra után fáj tőle a fejük. Később kiderült, hogy az anyag összetétele elég veszélyes.

Az ülés végeztével a két előadó hölgy elmondta, hogy most készítenek egy olyan füzetet, amiben minden katasztrófahelyzetre alkalmazható információk lesznek egybegyűjtve, hogy a helyi civil szervezetek segítségét is igénybe lehessen venni, valamint hogy mit is kell tenni ilyenkor. Ezek után rövid kávészünetet tartottunk, és már indultunk is a következő szekcióülésre, ami a civil mozgalmárok levelező listájáról szólt. Itt beszélték meg a résztvevők, mit és hogyan is szervezzenek a továbbiakban, ki legyen a listakezelő, ki ellenőrizze, és ki mit csináljon a következő egy évben. A végéhez érve akadt egy kis pihenő idő, akinek volt kedve a városban nézelődött, akinek nem, az bent maradt a helyszínen, és várta a folytatást.

A következő plenáris programok egy részét én kihagytam, így csak a programfüzetből tudom mi minden volt benne, de az utolsó programra újra bementem, főleg mert arról szólt, hogy milyenek az új, fiatalok által alapított civil egyesületek, és hogyan tudnak együttműködni a régi egyesületekkel. A nap végén egy rövid táncház volt még, ahol aki szeretett volna, még beszélgethetett is másokkal az aktuális dolgokról. Éjszaka tértünk vissza a szállásra, és vacsora majd lefekvés következett, mert a zárónap jött, amin vége ennek az országos találkozónak is. A reggel kezdete igen nehézkes volt, mert mindenki elfáradt az előző napi programok miatt, de aztán hirtelen összepakoltunk a szálláson, és elindulhattunk a helyszínre. Bajára érve máris be kellett menni a nagyterembe a plenáris ülés szavazásaira. Itt lehetett megszavazni a 3 nap alatt hozott szekciódöntéseket és az egyéb állásfoglalásokat. A szavazás véget értével elmondták, hogy az események felkerülnek a www.zoldot.hu honlapra is, és hogy hol szervezik jövőre a következő Országos Találkozót, ahol remélhetőleg megismerjük a titokzatos Kajos Gyulát is...

Hódi Norbert
A cikk további képei <<<