Véleményünk szerint a tervezet olyan mértékben csökkenti a hatósági jogköröket és liberalizálja az erdőgazdálkodás szabályait, amelyek az erdővagyon védelmét és a természeti értékek megőrzését veszélyeztetik.
Különösen a védett erdők jövőjét látjuk veszélyeztetettnek azáltal, hogy a természetvédelmi hatóság jogköre csökkent, ami nemzetközi jogharmonizációs problémát is felvet.
Az adminisztratív kötelezettségek és a hatóságok beavatkozási lehetőségeinek csökkenését nem ellensúlyozzák határozottabb törvényi előírások. Mértékadó tudományos és szakmai körök szerint is az erdőgazdálkodás szabályait a tervezettnél jóval differenciáltabban kellene megállapítani, az erdők ökológiai értéke, természetessége és a társadalom életében betöltött funkcióinak fontossága szerint. Bár ennek keretei előremutató módon megjelennek a törvényben, határozottabb garanciákra lenne szükség az erdők természetességének javítása és a közcélok érvényesítése érdekében.
Az erdőtörvény Országgyűlés elé terjesztett változata egyáltalán nem foglalkozik az Európai Uniós tagsággal járó természetvédelmi kötelezettségekkel. Az EU védettséget élvező (Natura 2000) erdőrészletek esetében Magyarországnak biztosítania kell a védettséget élvező fajok és élőhelyek hosszú távú fennmaradását. Az erdőtörvény nem tartalmaz ezen természeti értékek megőrzésére vonatkozó megfelelő előírásokat és garanciákat, annak ellenére, hogy ebben az ügyben az Európai Bizottság ez év októberében európai bírósági eljárást kezdeményezett Magyarország ellen. Az Európai Bizottság közleménye szerint az élőhelyvédelmi irányelvet átültető magyar jogalkotás nem megfelelő. Különösen az erdőket illetően mutatkoznak jelentős hiányosságok. A bizottság szerint az új erdőgazdálkodási terveket a Natura 2000 vonatkozású hatásvizsgálati eljárásnak kellene alávetni, illetve ezt törvényben előírni. Ezt azonban a törvénytervezet nem teszi.
A törvénytervezet egyoldalú abból a szempontból, hogy túlzott mértékben védi az erdőgazdálkodók jogait, és rövidtávú egyéni érdekeit, de a társadalom többi tagjának szinte semmilyen jogot nem biztosít. Így olyan alkotmányos jog érvényesülését sem, mint az egészséges környezethez való jog. Nem ad semmilyen törvényi garanciát azoknak a társadalmi csoportoknak, akik az erdőkkel kapcsolatos közérdekű funkciókat (természetvédelem, egészség, oktatás, szabadidő, turizmus) használják. Nem szavatolja e társadalmi csoportok képviselőinek, hogy jogaik tartós érvényesítése érdekében beavatkozhassanak az erdőügyek alakításába. A törvény nem biztosítja a társadalmi részvétel lehetőségét a szakigazgatási eljárásokban sem.
A törvény készítői és előterjesztői nem ismerték fel, hogy az erdő, szemben a mezőgazdasági területekkel, egy olyan különleges jószág, melynek biológiai értelemben vett léte, illetve a gazdálkodástól függő állapota, közvetlenül, de közvetve is sok ember életét befolyásolja. Ugyanis a fák életkorából és az erdőgazdálkodási tevékenységek hosszú ciklusaiból következik, hogy egy-egy művelet (pl.: tarvágás) több embernemzedéknyi időszakra gyökeresen megváltoztathatja a lakókörnyezetet, a táj jellegét, karakterét, a biológiai sokféleséget, a mikroklímát, végső soron az ott élő emberek életminőségét. Ezért meg kell teremteni a lehetőséget, hogy a társadalom érintett csoportjai érvényesíthessék jogaikat az erdőgazdálkodókkal szemben.
A tervezet készítése és un. társadalmi vitája során az előterjesztő csak az erdészeti szakmai körök javaslatait vette figyelembe, kiszolgálva a rövidtávon elérhető nyereség maximalizálásában érdekelt gazdálkodói igényeket. Nem folytatott érdemi egyeztetést sem a környezet- és természetvédő szervezetekkel, sem a társadalom egyéb csoportjaival, de még azokkal az erdészeti szervezetekkel, erdőtulajdonosokkal, erdőgazdálkodókkal sem, akik az erdővel szemben támasztott valamennyi igényt fenntartható módon kielégítő erdőgazdálkodásra való áttérést szorgalmazzák.
A tervezettel két ülésén, több órás vita során az Országos Környezetvédelmi Tanács is foglalkozott, meghallgatva az erdőgazdálkodásért és a természetvédelemért is felelős tárca véleményét, ill. az erdészeti és természetvédő civil szervezetek szakértőit. A Tanács állásfoglalásában megállapította, hogy “az erdőgazdálkodás új alapelveiről megnyugtató szakmai konszenzus nem alakult ki, amelyre az új szabályozást felépíteni lehetne, ezért a Testület nem javasolja a kormánynak, hogy a törvénytervezetet a Parlament elé terjessze, csak alapvető és koncepcionális változtatások után.”. Az előterjesztő figyelmen kívül hagyta mind az Országos Környezetvédelmi Tanács, mind a zöld szervezetek, mind pedig a környezetvédelmi tárca ott elhangzott véleményét.
Tartalmában és módszereiben erősen kifogásolható az is, ahogyan az előterjesztő a természetvédelemért felelős tárcával az utolsó pillanatban lebonyolította az egyeztetést. A zöld tárca egyet nem értése a törvénytervezettel különösen indokolttá teszi annak felülvizsgálatát.
Mindezek tükrében, az erdők kiemelt közcélú szerepének és természetvédelmi értékeinek megóvása érdekében, a környezet- és természetvédő civil szervezetek a törvénytervezet koncepcionális átdolgozását és az előterjesztés visszavonását javasolják.
CEEweb a Biológiai Sokféleségért, Budapest, Tripolszky Sarolta, Natura 2000 programfelelős
Független Ökológiai Központ, Budapest, Kovács Bence ügyvezető igazgató
Greenpeace Magyarország Egyesület, Budapest, Mezei Csaba, igazgató
Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata, Veszprém, F. Nagy Zsuzsanna, elnök
Levegő Munkacsoport, Budapest, Lukács András, elnök
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, Halmos Gergő, igazgató
Magyar Természetvédők Szövetsége, Föld Barátai Magyarország, Budapest, Farkas István, ügyvezető elnök
Természet-és Környezetvédő Tanárok Egyesülete, Dr. Tóth Albert elnök; Dr. Gulyás Pálné üv. alelnök
Védegylet, Budapest, Karakai Tamás
WWF Magyarország, Budapest, dr. Magyar Gábor, igazgató
Beklen a Nagykunsági Civil Társadalomért Alapítvány, Túrkeve, Barna Tamás, kuratóriumi elnök
Budapest VII. ker. Erzsébetváros Természetbarát Sportszövetség, Budapest, Háncs Péter, elnökhelyettes
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, Szeged, Bojtos Ferenc, irodavezető
Domberdő Természetvédelmi Egyesület, Zalaegerszeg, Bogár István, elnök
Életharmónia Alapítvány, Szeged, Kotogán Róbert
E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, Nyíregyháza, Priksz Gábor, elnök
Felelősséggel a Természetért Egyesület, Szekszárd, Siklósi Máté elnök
GATE Zöld Klub Egyesület, Gödöllő, dr. Malatinszky Ákos
Herman Ottó Természetvédő Kör, Túrkeve, Kontos Tivadar, elnök
HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület, Miskolc, Tóth Viktor
Kerekerdő Alapítvány, Szombathely, Gyöngyössy Péter, elnök
Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány, Győr, Bálint Csaba , elnök
Messzelátó Egyesület, Budapest, Tömöri Balázs, elnök
Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Szarvas, Sallai R. Benedek, ügyvezető
Ökológia Stúdió Alapítvány, Győr, Lajtmann József, elnök
Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért, Dötk, Kocsis Anikó ügyvezető
Pannon Természetvédő Szövetség, Győr, Bálint Csaba , elnök
Polgári Természetőr Egyesület, Kismaros, Háncs Péter alelnök
Reflex Környezetvédő Egyesület, Győr, Lajtmann József, elnök
Túravezető Oktatók Sportegyesülete, Budapest, Háncs Péter, elnök
Zagyva-mente Környezet- és Természetvédő Egyesület, Hatvan, Kőrösi-Báti Edit titkár
Zöld Akció Egyesület, Miskolc, Demeter Zoltán
Zöld Kapcsolat Egyesület, Miskolc, F. Nagy Zsuzsanna, elnök
ZÖLD KÖR - a Föld Barátai Magyarország tagja, Hajdúböszörmény, Molnár Antal, elnök
Göncöl Alapítvány. Vác, Kiszel Vilmos, elnök
Kis Túr Természetvédelmi Közhasznú Egyesület, Sipos László elnök
Dráva Szövetség. Gyékényes, Toldi Miklós, elnök
Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány, Vác, Kelemen Zoltán, elnök
Szélkiáltó Természetvédelmi Egyesület, Kiskunhalas, Fehér Péter, elnök
Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi Egyesület, Gyarmathy István titkár
Magyar Természetbarát Szövetség, Budapest, Duró Imre, igazgató
|