HuMusz Megelőzés   -  HuMusz Klíma   -  Képtár   -  Adó 1% felajánlás!   -  Tábor 2012   -  Véleményezhető doks.   -  KÖTHÁLÓ   -  Erdősáv   -  Facebook!

   
 Szia Idegen!· Regisztráció 2012. máj. 18., péntek - Erik, Alexandra 

Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:

Regisztráció
Elfelejtettem a jelszavam

Összes tag: 1637
Legutóbbi tag: ficzeret
Kedvencekhez ad!
Oldalajánló!
 

Szavazás

Milyen a környezetünk állapota?

Rettentő jó!
Még sokáig jó lesz!
Átlagos, se jó, se rossz!
Kizsákmányolt!
Nagyon rossz, haldoklik!
 
 
Adója 1%-ának felajánlásakor
gondoljon a környezet-és a természet védelmére!
CSEMETE Egyesület: 19368575-1-06

Beszámoló a gombamicélium telepítéséről, avagy pillanatfelvétel egy erdő életének egy napjáról

Természetvédelem

«Előző cikk |Véletlen cikk| Következő cikk»
Dátum: 2010. nov. 06., szombat - 10:23, Módosítva: 2010. nov. 18., csütörtök - 09:58
Szerkesztette: CSEMETE
Share/Bookmark

  nyomtat

Közös tudományos munkánk eredményességéért kaptam a gombamicéliumot Budapestről az ELTE Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszékről. A gombamicéliumot Algyő javára szerettem volna fordítani.

2010. október 25-én, hétfőn reggel 7,45 – 15,45-ig gombamicélium telepítést végeztünk Algyő Nagyközség Délnyugati részén a bekötő út és a 47-es főközlekedési út által határolt kocsányos tölgy (Quercus robur L.) erdőben.

Közös tudományos munkánk eredményességéért kaptam a gombamicéliumot Budapestről az ELTE Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszékről. A gombamicéliumot Algyő javára szerettem volna fordítani. Algyő Nagyközség polgármesterével, Herczeg József úrral személyesen mindezeket megbeszéltem és engedélyezték az élő gombamicélium telepítését az algyői útelágazás és Algyő közötti tölgyerdőben. Az erdő 1967 őszén került telepítésre, egy éves csemetékkel. A kucsmagomba micélium jelenlegi telepítésének munkálatairól az alpolgármester úr néhány felvételt készített telefonjával. A telepített gomba neve: Morchella 3 sp. (ízletes kucsmagomba hibrid)

Összesen a gombamicélium telepítése 10 sorban 138,7 m2-en történt, a három zsák tartalmából, a zsákokra a következő súlyok voltak írva: 13,9 kg, 13,7 kg, 13,9 kg, összesen: 41,5 kg. A talaj PH-ja 6,5 - 7,8 közötti.

Az élő micélium telepítéséhez terepbejárást kellett végezni az erdőben. Olyan tölgyfasorokat kellett keresni, ahol a rotációs kapa hiba nélkül a fekete kötött és enyhén nedves talajt kellően fel tudja lazítani. Semmiféle fás szárú és lágy szárú növény nem lehetett a munkaterületen.

Az elvégzett munkafolyamat fázisai a következők voltak:
1. A kijelölt hosszúságú sorok mindkét végét megjelöltem,
2. A sorokban a megművelendő területekről az avartakaróban található lehullott, letört, más gombafajjal fertőződött, korhadásnak indult faágak eltávolítása a szétszórandó élő micélium védelme érdekében,
3. A talajon található avartakaró két oldalra való széthúzása gereblyével,
4. A letisztított talajon a két kijelölt végpont között a rotációs kapával a talaj, a telepítéshez megfelelő fellazítása, (porhanyósítása) kétszer oda és vissza a végpontok között,
5. A fellazított talajt kapákkal és gereblyékkel 0,7-0,9 méter szélességben széthúztuk, így előkészítve a telepítéshez,
6. A talaj 5 és 6 cm-es előkészített mélységében (lapályba) beleszórtam az általam szükségesnek tartott steril élő gombamicélium mennyiséget,
7. A porhanyósított talaj visszaterítése a kiszórt micéliumra, gereblyével és lapáttal,
8. A talaj betakarása a drága avartakaróval gereblyével és kapával,
9. Az avartakaróval ellátott és betakart talaj tömörítése lábbal taposással, mindenki részvételével, többször oda és vissza a két végpont között,
10. A talajfelszín visszaállítása az eredeti állapot 99 %-ig, az élő micélium levegőtlenítése, és védelme érdekében,
11. Új telepítési helyre vonulás a felszereléssel és a munkafolyamatok elölről kezdése,

A laboratóriumban előállított élő micélium talajba juttatását egy nap alatt kellett megoldani, mert a több napi várakozás miatt a zsákok nyitogatása során a micélium kiszáradhat, gombapatogén (fuzárium) spóráival fertőződhet, elfolyósodhat és ezáltal elpusztulhat. A telepített micélium leghamarabb optimális körülmények között 2-3 év múlva, de legkésőbb 3-5 alatt fejleszt termőtesteket, amelyek majd a spóraszórás után remélhetőleg a többi erdősorban is termőtestet tudnak fejleszteni, és hosszú évtizedeken át ellátják Algyő Nagyközség lakosságát igen ízletes kucsmagombával, amely sokféle étel elkészítésére alkalmas. A Gyeviép. Kht. biztosított 5 fő munkaerőt.

A fenti munkákhoz szükséges eszközökkel dolgoztunk:
- egy rotációs kapa (amely kettérepedt), kaptunk helyette másikat,
- kettő gereblye
- három kapa
- egy metszőolló
- kettő ásó
- kerekes távmérő eszköz, számkijelzős (ennek nagy hasznát vettük)
- egy műanyag vödör
- az adatrögzítéshez füzet és golyóstoll

Reggeli és ebédidőt tartottunk. Az összes munkát a Gyeviép Kht. munkatársai és Hajdú Mihály együtt végezték.

Az Algyő melletti kocsányos tölgyesben talált gombafajok listája 2010. október 25-én hétfőn:
1. Rovátkolttönkű kígyógomba (Mycena polygramma) sok termőtest fatönkök körül
2. Kerti susulyka (Inocybe rimosa) sok termőtest
3. Retekszagú fakógomba (Hebeloma sinapizans) és más hebeloma fajok nagy tömbege
4. Gyilkos galóca (Amanita phalloides) sok termőtest a tölgyek körül
5. Fenyőpereszke (Tricholoma terreum) több termőtest boszorkánykörben
6. Sárguló pereszke (Tricholoma scalpturátum) nagy mennyiségű termőtest mindenhol
7. Körte pöfeteg (Lycoperdon pyriforme) néhány termőtest
8. Bimbós pöfeteg (Lycoperdon perlatum) több termőtest
9. Rőt áltrifla (Scleroderma citrinum) több termőtest
10. Lepketapló (Trametes versicolor) elpusztult tölgyfák tönkje körül
11. Fényes pecsét viaszgomba (Ganoderma lucidum) gyökérrontó tevékenységet végez a fákban
12. Szagos tapló (Heterobasidion annosum) fehér korhadást okoz a fákban
13. Labirintustapló (Daedalea quercina) farontó tapló
14. Csillagspórás susulyka (Inocybe asterospóra) sok termőtest
15. Közönséges susulyka (Inocybe lacera) sok termőtest
16. Zsemleszínű fakógomba (Hebeloma crustiliniforme) boszorkány körben nő több termőtest, őszi gombafaj
17. Pikkelyes pöfeteg (Calvatia utriformis) 15 termőtestet találtunk
18. Változékony pöfeteg (Calvatia excipuliformis) néhány termőtest
19. Deres tapló ( Ganoderma aplanatum) több termőtest az elhalt fatörzsek körül
20. Borostás egyrétűtapló (Trametes hirsuta) nagyon sok termőtestet láttam, fehér korhadást okoz
21. Púpos egyrétűtapló (Trametes gibbosa) szintén farontó tevékenységet folytat

Az algyői kocsányos tölgyerdőben a sorok között és a fasorokban jelenlévő növényfajok, magoncok felsorolása - csak néhány faj a sok közül:
1. Gyepűrózsa (Rosa canina),
2. Vadszilva (Prunus sp.),
3. Keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifólia) – népies nevén: olajfűz, vagy ezüstlevelű fűz
4. Kökény (Prunus spinosa),
5. Nyár félék: fehérnyár (Populus alba),
rezgőnyár (Populus tremula),
feketenyár (Populus nigra),
szürkenyár (Populus canescens),
6. Kőrisfélék: magoncai (Fraxinus excelsior),
amerikai kőris (Fraxinus sp.), erőszakos pionirfaj
az erdőben található más kőrisfélék őshonosak
7. Vadgesztenye: (Aesculus hippocastanum),
8. Hamvas szeder: (Rubus caesius), a fasorok között nagy foltokban,
9. Dió: (Junglans regia) elég sok van az erdőben,
10. Vadkörte: vackorfa (Pyrus pyraster) stb.

Ebben a tölgyesben számtalan rovarfaj is él, némelyek a tölgyek levelit fogyasztják, mint például sok araszoló lepke – faj, és a nagy tarrágásokat is okozó gyapjaslepke, míg mások a fejlettebb tölgyek vastagabb ágain, vagy a talajon élnek, itt keresik táplálékukat. Jellegzetes ragadozó életmódú védett futóbogár faj az aranyos bábrabló, amely a tölgyeken élő lepkehernyókra, kisebb rovarokra és a tölgyerdő talaján itt-ott található hangyafészkek bábjaira is vadászik. A lehulló tölgymakkot számos rágcsáló fogyasztja. Természetesen nappal nehéz őket megfigyelni, de jelenlétük a megrágott tölgymakkokon mutatkoztak. Az 1999 – 2009-ig tartó, 10 éves, száraznak mondható időjárás és a taplógombák együttesen megtették a „hatvágást” a szép tölgyesben.

A fent felsorolt, véletlenül utamba kerülő 21 gombafaj egyharmada sajnos farontó taplókból állt. A tölgyerdőben egyetlenegy taplógomba faj jelenléte is sok. Ez a sok taplógomba megtizedeli az erdőt, ezért ajánlatos volna szakember jelenlétében eltávolítani a taplógombák által elpusztított fákat és kivágott tönkök közé nyári szarvasgombával mikorrizált 3 éves tölgycsemetéket ültetni. Az erdőre nézve a szarvasgombák jótékony un. vitalizáló hatást fejtenének ki és nagyobbra nőnének a fák. De nemcsak a tölgyeknél érvényesülne ez, hanem más a sorokban lévő fajokra is hatással volna a vitalizálás. Javaslatom a következő: Van lehetőség 3 éves nyári szarvasgombával mikorrizált 60-70 cm-es életképes kocsányos tölgy csemeték vásárlására és ültetésére. A csemeték Európában Magyarországon a legolcsóbb hozzájutást teszik lehetővé bruttó 2000,- Ft/db áron, 300 db vásárlása esetén 30 db ajándék csemete jár. A csemetéket Budapestről házhoz szállítják. Jelenleg az előállított csemetéken erős mikorrizáltság tapasztalható méréseink alapján, amely életképességet jelez.

További javaslatom:
1. Az algyői bekötőút felöli kocsányos tölgyerdő széle mellé közvetlenül rendkívül fontos volna szélfogó cserjéket, vagy cserjeként élő fákat ültetni. Ilyenek a következők:
- egybibés galagonya (Crataegus monogyna),
- kökény (Prunus spinosa),
- gyepürózsa (Rosa canina),
- feketebodza (Sambuctus nigra), valamint
- ezüstlevelű fűz – olajfűz (Eleagnus angustifólia),
- vadkörte – vackorfa (Pyrus pyraster).

Mindezek a növényfajok lezárnák a Dél-Keleti, Dél-Nyugati áramlású erős szélfúvást, másrészt az erdőben olyan mikroklíma alakulna ki, amely megőrizné az avartakaró alatti gyökérzet számára a nedvességet minden időben. Tehát nem száradna ki olyan gyorsan, mint a jelen esetben, és több gombafaj találna élet lehetőséget.

Hajdú Mihály
mikológus, gombaszakértő, gombavizsgáló szakellenőr, a CSEMETE Egyesület Gombász Szakosztályának vezetője
Algyő, 2010-11-05.


A rovat további cikkei

» Békaút
» Mégis levadásszák őket? - lőhető a holló és a nyest
» Fák az ükunokáinknak!
» Madarak etetése - készítsünk madáretetőt!
» Természetvédők közös hallgatása
» A Borsodi Mezőség – a tű hegye....
» Madármentés EU támogatással
» A vadgazdálkodás és a vadászat reformja nem kell, hogy egyenlő legyen a védett fajok lelövésével!
» Ne lehessen veszélyeztetett fajokra vadászni!
» Az év fája 2011-ben a tiszafa (Taxus baccata)
» Az év madara 2011 – a széncinke
» A csemete lelkes csapata újra darvakat néz
» Madarak etetése - készítsünk madáretetőt!
» Beszámoló a gombamicélium telepítéséről, avagy pillanatfelvétel egy erdő életének egy napjáról
» Erősebb természetvédelmi intézményrendszert!
» A vízirigók rugózása
» Az év madara 2010
» Az év fája 2010
» Ne bántsd az alvó „bőregeret”!
» Viperakutatás Bugacon
» Milliárdos növénypusztítás
» Válságkezelő program a békáknál
» A kora tavaszi gombákról
» A CSEMETE békamentő programja - aktív természetvédelmi munka Nagyszéksóstón
» Háttérinfó a kommandói medvetámadáshoz
» Az év fája 2009
» A fák védelmében
» ERDŐRŐL, ERŐBŐL?
» Erdőgarázdálkodás - iszapbirkózás a készülő erdőtörvény-módosítás kapcsán
» Szögesdrót a quadosoknak?

Hozzászólások:

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned. A bejelentkezéshez regisztrálnod kell magad, amit itt tehetsz meg.

Képajánlat

Zsombói táj
Zsombói táj