Egy-egy tanya vagy farmgazdaság ideális színtere lehetne annak modellezésére, hogy hogyan lehet úgy átalakítani szemléletmódunkat, életvitelünket, hogy az a természeti környezethez jobban illeszkedjen, közelebb kerüljön a hosszabb távú, környezeti szempontú fenntarthatóság követelményrendszereihez.

„Az európai szinten kultúrtörténeti jelentőséggel bíró tanyás településrendszer és gazdálkodási forma a magyar nemzeti örökség fontos részét képező sajátos térszerkezeti struktúra, melynek fennmaradása, revitalizációja, fejlesztése nemzeti érdek. A tanyás térségek fontos értéke, hogy potenciálisan alkalmasak a fenntartható fejlődés, az integrált, komplex vidékfejlesztés és a multifunkcionális mezőgazdaság Európában kialakult fejlesztési modelljének megvalósítására.” (az Országgyűlés 97/2005.(XII.25.) OGY határozata az Országos Területfejlesztési Koncepcióról)

A hazai tanyák többsége elveszítette hagyományos funkcióját, ezért válságos helyzetbe került, többségük súlyos társadalmi problémák (alacsony életszínvonal, szegregáció) színtere lett. A tanyás térségek jelentős részének épületállománya általában elavult, lakossága elöregedő, infrastruktúrája fejletlen, ezen belül is az út- és elektromos hálózat rendkívül elmaradott, ill. hiányos. A szegregáltabb, a városoktól távolabbi térségekben elhelyezkedő, a szegény fiatal bevándorlók által lakott tanyák száma jelentős. A megmaradt, illetve a megújuló tanyáknak kisebb hányada folytat érdemi mezőgazdasági termelő tevékenységet. Különösen fontos probléma, hogy a tanyák szociális elven történő felzárkóztatása állami támogatással aránytalanul nagy költséget jelent. Ugyanakkor a környezeti értékek felértékelődése miatt növekszik a potenciális kereslet a tanyák iránt, a gazdálkodók, vállalkozók, városi polgárok körében. Ez alapja lehet annak, hogy e térségek megújuljanak és új funkciót szerezzenek. A tanyák "második otthon" funkcióján belül a hagyományos termelési jelleg (a mezővárosi lakosság a mezőgazdasági idényben a tanyákon élt és dolgozott) visszaszorulóban van, ill. térben egyre inkább koncentrálódni fog. Ezt többek között az üdülési célú kihasználás pótolhatja, fenntartva a gondozott és élő tanyás térségeket.

Ugyanakkor környezetvédelmi szempontból a tanyai életforma speciális problémakört jelent. Mivel a térbeli elrendeződés nem teszi lehetővé, e területeken nem adhatók hagyományos válaszok a különösen fontos környezeti problémákra, többségük esetében nem működnek a nagy ellátó- és szolgáltató rendszerek, mint például a hulladékszállítás, a szennyvízkezelés vagy akár csak az alapinfrastruktúrát jelentő ivóvíz és elektromos ellátás. Nem szólva arról, hogy a tanyai lakóhely megváltozott mobilitási igényekkel is párosul, különösen a településekre ingázók tekintetében. Pedig egy-egy tanya vagy farmgazdaság ideális színtere lehetne annak modellezésére, hogy hogyan lehet úgy átalakítani szemléletmódunkat, életvitelünket, hogy az a természeti környezethez jobban illeszkedjen, közelebb kerüljön a hosszabb távú, környezeti szempontú fenntarthatóság követelményrendszereihez.

A CSEMETE programjának célja ezen - kifejezetten a tanyai körzetekben, akut környezeti problémákat generáló hiányosságokon - olyan módszerekkel segíteni, amelyek részint megfeleltethetők a fenntarthatósággal szembeni elvárásoknak, részint figyelembe veszik e réteg társadalmi helyzetét, s rendkívül költséghatékony megoldásokkal, ingyenes technológiai hozzáféréssel operálnak. A módszerek átadása és propagálása a következő témakörök köré csoportosítva történik majd:
1. energiahatékonyság: megújuló energiaforrások telepíthetősége, ingyenes technológiai leírások, házilag összeállítható és telepíthető rendszerek, a hálózati energia kiváltása, energiatakarékos eszközök és módszerek
2. anyaghasználat: hulladékgazdálkodási rendszerek kicsiben, tudatos anyagválasztás, termékek csomagolása, újrafelhasználás és ártalmatlanítás házilag, hulladéktárolási kritériumok, hasznos hulladékok, mezőgazdasági melléktermékek, organikus építészet
3. biogazdálkodási módszerek: családi konyhakert, ültetési rend, földhasználat kicsiben és nagyban, őshonos, ellenálló fajták, alternatív haszonnövények, használati növények, régi technikák újrafelfedezése, vegyszerhasználat hatásai, vízhasználat
4. együttélés a természeti környezettel: A fokozott érzékenységű és a védett területeken való gazdálkodás, a ház és az élő természet találkozása, a vadon élő fajok hasznai és kártételük megakadályozása, vízvisszatartás, mobilizáció, helyi értékek megőrzése-bemutatása.

Az e területeken kifejtett szemléletformáló tevékenységnek csupán egy részét képezik a közvetlen kontaktust lehetővé tevő szakmai fórumok. Ezek mellett folyamatos tanácsadást végzünk témavezetőinken keresztül lakossági irodánk felhasználásával, illetve a tájékoztató anyagokhoz és a sokszorosításra kerülő segédletekhez is folyamatos hozzáférést biztosítunk, nem csupán saját irodánkon, de a régió több mint negyven teleházának segítségével is.

Bojtos Ferenc
CSEMETE irodavezető, programkoordinátor