Külső meszes vázukat a köpeny termeli. A csiga háza nagyrészt kalcium-karbonátból áll (emellett a ház mindig tartalmaz több-kevesebb fehérjét is). Vannak olyan csigák is amelyeknek háza teljesen hiányzik, és olyanok is amelyek házát a köpeny körülnövi, így kívülről nem látható. A házának az alakja nagyon változatos. A tengeri csigák háza általában nehéz, vastag, de a szárazföldieké inkább vékony és könnyű, mert a szárazföldön nehezebb a házat cipelni. A legtöbb csigaház csavarodott. A vízi csigák házának rendszerint egy szaruszerű fedele is van. A szárazföldi csigáknak nincs szarufedője. (Kivétel ez alól az ajtós-csiga, amelyet az idén nyáron láttam Tihanyban. Ez egy ritka, védett csigafaj.)
Kültakarójuk egyben mozgásszerv is: Bőrük szorosan összenőtt az alatta lévő izomzattal. Ez a bőrizomtömlő. Bőrük külső felszíne nedves, nyálkás, ami a csúszó mozgást is segíti.
A belső szerveik a zsigerzacskóban találhatóak. A zsigerzacskó a házzal rendelkező fajok esetében a ház védelmében található.
Tengerekben, tavakban és szárazföldön is élnek. Légzőszervük a köpenyüreg. Ebben kopoltyúlemezek találhatók vagy a fala gazdag érhálózat borított, amit tüdőnek neveznek. A szárazföldi fajok tüdővel a vízben élők tüdővel vagy kopoltyúval lélegeznek. A kopoltyús csigák főleg tengerekben élnek. A Magyarországon élő vízi csigák közül csak négy fajnak van kopoltyúja, a többi tüdős csiga. Ezeknek állandóan a felszínre kell jönni levegőt venni.
A fejen találhatók a tapogatók és a száj is. A csigák szájban lévő reszelős-nyelv (radula) és a redős állkapocs segítségével táplálkoznak. A nyelven szarufogak vannak, minden csigafajnak másmilyen a fogazata van. Az állkapocs és a nyelv összedörzsölésével aprítják fel a táplálékukat. Vannak növényevő, elhalt szerves törmelékkel táplálkozó és húsevő csigák is. Ez utóbbiak csak a tengerekben élnek. Ilyen fajok pl. a kürtcsigák. Van olyan húsevő csiga is, amely méreggel bénít-ja meg az áldozatát. Ilyen a kúpcsiga is. A tüskétlen bíborcsiga radulájával lyukat fúr az áldozatán. A szárazföldi meztelen csigák növényevők. A tengeri meztelen csigák kisebb állatokkal táplálkoznak.
A csigák hímnős állatok, petékkel szaporodnak. A petékből a vízi fajok esetében lárva lesz, a szárazföldi csigáknak nincs lárva alakjuk. Magyarországon élő legnagyobb testű csigafaj az éti csiga, száraz meleg helyeken gyakori a zebracsiga, mezőkön a ligeti és a kórócsiga fordul elő. Legnagyobb vízi csigánk a nagy mocsári csiga és az eleventojó magyar fialócsiga, amelyiknek petéi már a testében kikelnek.
Sebő Péter
A cikk további képei <<< |
A csigák szelvényezetlen gerinctelen állatok, a puhatestűek törzsébe tartoznak. Testüket fejre, haslábra és zsigerzacskóra és az azt védő házra tagoljuk. Jellegzetes szervük a házat termelő köpeny.